Fogorvostudományi Kar

A fogászat egyetemi oktatása több mint 150 éves hagyományokkal rendelkezik Magyarországon. 1844-től 1882-ig a magyar királyi Tudományegyetem Orvosi Karán Nedelkó Döme tartott fogászati előadásokat, de a mai értelemben vett modern képzés időpontját 1890-re kell tennünk, mikor is megnyílt az Egyetemi Fogászati Intézet. Vezetője Árkövy József magántanár volt. Az addigi elméleti képzést a gyakorlati oktatás előtérbe kerülése követte. A szűkös anyagi lehetőségek már akkor is hátráltatták a szakorvosok kiképzését, s így közel 10 éven át csak egy ún. ideiglenes tanterv szerint oktattak. Az igazi fordulat 1900-ban következett, amikor is odontotechnikai laboratóriummal bővült az intézet. Ekkor nyíltak meg a kiteljesedés lehetőségei, s mód nyílt az akkori fogászati szakágak teljes körű oktatására és bemutatására. Árkövy mellett még ezen szűkös intézeti keretek között is a magyar fogászati oktatás számos később világhírűvé vált személyisége nevelődött. Ezek közül kiemelkedik Hattyasy Lajos, a világ első magántanára odontotechnikából Salamon Henrik, aki fogtechnikusból vált tudományága kiválóságává, s Szabó József, aki Árkövy utódjaként a Stomatológiai Klinika vezetője s egyik történelmi korszakának névadójává vált.

Az igazi nagy eseményre 1909-ben került sor, amikor is a Mária és Pál utca híres telkén felépült és megnyílt az akkori Európa egyik legjobban felszerelt fogászati klinikája, a Stomatológiai Klinika. Ennek szerkezete, teljes berendezése az oktatás, a szakorvosképzés szempontjainak maximális figyelembevételével készült.

Szabó József klinikaigazgatói időszaka alatt mind a szakorvosképzésben, mind a tudományos élet területén jelentős fellendülés következett be. A klinikát a kor szakmai színvonalán bővítette, új tudományágak meghonosítását segítette. A szakorvosképzés területén ekkor született meg a két meghatározó jelentőségű rendelet, melyek kimondták, hogy a szakorvosi cím elnyeréséhez meghatározott idejű (előbb 1, majd 3 év), akkreditált rendelőben eltöltött gyakorlati kiképzés szükségeltetik. A szakorvosjelöltek elméleti és gyakorlati képzése meghatározott tanrend és tanmenet szerint történt. Az oktatást kiváló tanerő biztosította. A fogorvosi szaktárgyak közül kettő ekkor került a tanrendbe: a fogszabályozástan és a szájbetegségek. Előbbit Salamon Henrik, míg az utóbbit Morelli Gusztáv oktatta. A technikai fejlődést a röntgenosztály létesítése jelentette, ahol a későbbi professzor Simon Béla tevékenykedett. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének és a magyar stomatológusok munkájának elismeréseként Fogorvostudományi Kar 1931-ben hazánkban rendezték az I. Nemzetközi Stomatológus Kongresszust, melyen Szabó Józsefet az Assotiation Stomatologic International elnökévé választották.

Az 1920 és 1938 közötti időszakban 12 kiadvány látott napvilágot a klinika munkatársaitól, szinte a fogászat valamennyi szakterületét felölelve.

Szabó József halálát követően Máthé Dénes egy nagynevű fogorvos-dinasztia tagja lett a klinika igazgatója, akit 1944-ben Balogh Károly követett.

A háborút követően az országnak égetően nagy szüksége volt fogszakorvosokra. Egyrészt az emigráció és a háborús vérveszteségek következményeként a magyar fogszakorvosok száma jelentősen lecsökkent, másrészt a régi típusú, az általános orvosi diploma megszerzésén alapuló fogszakorvosképzésre, annak hosszú tanulmányi ideje miatt egyre kevesebben jelentkeztek. 1948-tól megváltozott a betegbiztosítási rendszer, fokozatosan bevezetésre került a térítésmentes fogászati ellátás. A megnövekedett fogszakorvos-igényt a régi képzési formában nem lehetett kielégíteni. A szakmai igények és a politikai akarat szerencsés találkozásának eredményeként 1952-ben megjelent a fogorvosképzés reformjáról szóló rendelet, melynek következményeként 1952 szeptemberében megindult az új típusú fogorvosképzés, az arra ekkor egyedül alkalmas Budapesti Orvostudományi Egyetemen.

1955-ben megalakult a Fogorvostudományi Kar, mely ekkor még csak egy klinikával rendelkezett. A fogászati szaktárgyak előadói a klinika tagjai közül kerültek ki, akik néhány év alatt egyetemi tanári, illetve egyetemi docensi címet kaptak. A fogászati patológiát és diagnosztikát Boros Sándor, a fogászati röntgenológiát Ferenczy Károly, az odontotechnikát Földvári Imre, a fogászati fém- és anyagtant Huszár György, a fogpótlástant Molnár László, a fogszabályozástant Nagy László, a törvényszéki fogászatot Schranz Dénes, a szájsebészetet Skaloud Ferenc, a szájbetegségeket Sugár László, az érzéstelenítés és fogsebészetet Szokoló-Syllaba Béla, a gyermekfogászatot Tóth Pál, a konzerváló fogászatot Záray Ervin adta elő. A Stomatológiai Klinika nemsokára szűkösnek bizonyult a megnövekedett hallgatói létszám befogadására. 1959-ben az oktatást egyedül ellátó Stomatológiai Klinika mellett három másik tanszék is létesült, a Konzerváló Fogászati, a Fogpótlástani és a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika. Mindhárom új klinika a Mikszáth Kálmán téren nyert elhelyezést. Lassan a szegényes felszerelés és műszerpark is megújult. A hallgatók gyakorlati oktatását előbb gyorsfordulatú, majd az 1970-es évektől turbinás fúrógépek szolgálják. Az oktatásban szerepet kapott az audiovizuális technika. A kezdeti tankönyvhiányt előbb jegyzetek kiadásával, majd ahogy a lehetőségek engedték új tankönyvek megjelentetésével fokozatosan enyhítették.

A Kar megalakulása óta számos tantervi reformot hajtottak végre, a legutolsót az 1990-es évek közepén. Ennek eredményeként az Európai Közösség által is elfogadott képzési forma jött létre. A megváltozott képzési követelmények minél jobb kielégíté- sét célozták új tanszékek alapításával. Ezek közé tartozik az Orálbiológiai Tanszék, melyet 1978-ban és a Parodontológiai Klinika, melyet 1998-ban hoztak létre. Ezek mellett jelentős bővítések és felújítások történtek a régi egységeknél is. Megújult az Odontotechnikai Tanlaboratórium, új Fogtechnikai Laboratórium létesült, megvalósult a Szájsebészeti Klinika rekonstrukciója és megújultak a klinikák berendezései. Új klinikai részleg nyílt a Kútvölgyi Klinikai Tömbben és a Mária utcában. Az elmúlt évben új épülettel bővült a Kar, ahol új oktatócentrum létrehozására nyílik lehetőség. Új tantárgyak kerültek bevezetésre, mint a preventív fogászat, az oralis diagnosztika és az oralis medicina.

2003 szeptemberétől a képzés kreditrendszerben történik.

A fogorvosképzés 5 éves, melynek befejezését követően a jelöltek fogorvosdoktori diplomát kapnak. Ezt követi a 2 évig tartó szakorvosképzési (rezidens) időszak, melynek sikeres befejezését követően fogszakorvosi oklevelet kapnak a jelöltek. A szakorvosok számára kötelező, folyamatos továbbképzés kreditrendszerben valósul meg.

Az 5 éves egyetemi oktatás első 2 évében a hallgatók elsősorban általános alaptárgyakat hallgatnak, melyek tartalma hasonló az általános karon oktatott anyaghoz, ezen felül speciális fogorvosi szakirányú ismereteket is tartalmaz. Az alapozó tantárgyak, valamint az általános orvosi ismeretek elsajátítása a társkarok intézeteiben és klinikáin zajlik. Már a képzés első időszakában oktatásra kerülnek egyes speciális fogorvosi alapozó tantárgyak is. A III. évtől, az általános orvosi ismeretek mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a fogorvosi tárgyak, s jelentősen megnő a szaktárgyi gyakorlatok száma. A szaktárgyak elsajátítását a Karon jelenleg oktató közel 100 fogorvos segíti. A kis csoportokban folyó fogorvosi gyakorlati oktatás eredményeként diákjaink a diploma kézhezvételekor önálló fogorvosi tevékenység végzésére alkalmasak.

A magyar nyelvű képzés mellett jelentős a külföldi diákok képzése is. A korábbi szocialista országokból érkező külföldi hallgatókat felváltották az angol és német nyelvterületről érkezők. Eddig a Kar fennállása óta közel 4800 fogorvost képeztünk ki, ebből mintegy 800 volt külföldi. A külföldiek 36 nemzet képviselői voltak.

A graduális képzés mellett az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el a szakorvosképzés és továbbképzés területén is. A Karhoz akkreditált Szak- és Továbbképzési Titkárság Magyarországon egyedülálló teljesítményével elnyerte az Európai Közösség elismerését is.

Az 1970-es évektől kezdődően számottevő külföldi kapcsolat alakult ki a Kar és külföldi egyetemek, illetve kutatóhelyek között. Ennek eredményeként számos kollaboráció és jelentős számú tudományos publikáció született. A fogorvosképzés megindulása óta budapesti klinikák orvosai közel száz könyvet és több ezer tudományos dolgozatot írtak. A Kar oktatói közt eddig négy akadémiai doktor, számos kandidátus és PhD fokozattal rendelkező oktató dolgozott.