A Semmelweis Egyetem H��rei

2010. �v v�gi �nnepek miatti munkarendv�ltoz�s a K�zponti Textiltiszt�t� �s Jav�t� �zemben

T�j�koztat� a 2010. janu�r 1-j�től kezdődően alkalmaz�sra ker�lő nyugd�jszab�lyokr�l

Professor Emeritus t�j�koztat�

Dombormű p�ly�zat 2010

A Semmelweis Egyetem a Magyar K�pzőműv�szeti Egyetemmel k�z�sen id�n is ki�rja a dombormű p�ly�zatot. A p�ly�zati anyag let�lthető innen.

Jap�n ny�ri seb�szeti gyakorlat Saitam�ban

A Saitama Egyetem (Moroyama, Japan) �s a Semmelweis Egyetem k�z�tti csereszerződ�s �rtelm�ben k�t magyar, IV. illetve V. �vfolyamos hallgat� seb�szet t�m�ban ny�ri gyakorlatot v�gezhet Jap�nban.
A fogad� egyetem �tv�llalja a magyar hallgat�k teljes �tik�lts�g�t, sz�ll�st �s napi h�romszori �tkez�st biztos�t. A gyakorlati idő h�tk�znap reggel 8 �r�t�l d�lut�n 5 �r�ig tart. Viszonz�sul a magyar hallgat�k k�telesek a haza�rkez�s�k ut�n egy h�napig az ide �rkező jap�n hallgat�k ell�t�s�t megszervezni, kir�ndul�sokkal, egy�b programokkal sz�nesebb� tenni a magyarorsz�gi tart�zkod�sukat.

A cseregyakorlat c�lja:
- elsősorban a szakmai fejlőd�s előseg�t�se,
- k�lcs�n�s tapasztalatcsere,
- egym�s kult�r�j�nak min�l sz�lesebb k�rű megismertet�se,
- a szakmai �s t�rsalg�si angol nyelv gyakorl�sa.

A cseregyakorlat ideje: 2010. j�lius.
A jap�n �s magyar hallgat�k augusztus elej�n egy�tt �rkeznek Magyarorsz�gra. P�ly�zni a p�ly�zati adatlap marad�ktalan kit�lt�s�vel �s a sz�ks�ges mell�kletek csatol�s�val lehet. A p�ly�zati adatlap a SE honlapj�n a K�zponti Egys�gek/Nemzetk�zi Kapcsolatok Igazgat�s�ga/Hirek alatt tal�lhat�. A p�ly�zati felt�telekkel megfelelő jelentkezők angol nyelvű v�logat� meghallgat�son vesznek r�szt.

A p�ly�zatok lead�si hat�rideje: 2010. febru�r 22.

A p�ly�zatokat a Nemzetk�zi Kapcsolatok Igazgat�s�ga irod�j�ba (1085 Budapest, �llői u. 26., 2.em. 202.) k�rj�k eljuttatni. K�rj�k figyelembe venni az igazgat�s�g �j �gyf�lfogad�si rendj�t, amely h�tfő-szerda-p�ntek: 9-12h, kedd-cs�t�rt�k: 13-15 h. A meghallgat�s időpontj�r�l a p�ly�z�kat e-mailben �rtes�tj�k. Sikeres p�ly�z�st k�v�nunk mindenkinek! A haza�rkez�s ut�n 15 napon bel�l k�r�nk �tijelent�st beny�jtani.

Jelentkez�si lap

Posztinfekci�s vizsg�latok

Tisztelt Klinikusok!

2009 12 17.-t�l a posztinfekci�s vizsg�latok ( panelben is k�rhető), tov�bb� a Borellia b. �s a Helicobacter P. vizsg�latok a MISLMIKR k�rőlapon tal�lhat�ak az IM2RUTG k�rőlapr�l leker�ltek. Ezek a vizsg�latok a K�zponti Laborat�rium Mikrobiol�giai Laborat�rium�ban k�sz�lnek.

Zseni�lis magyar tal�lm�ny

Ahogy Sarkadi Nagy Bal�zs mondja, a vizsg�lathoz nincs m�sra sz�ks�g, mint egy asztali sz�m�t�g�pre vagy notebookra, amelyet a sz�ks�ges hardverek �s szoftverek telep�t�se ut�n a p�ciens maga kezelhet. Ő h�vhatja elő a teszthez sz�ks�ges �jabb �s �jabb feladatokat, �s az adott v�laszok helyess�g�ről is a program t�j�koztatja. A kapott eredm�nyek elmenthetők, sőt, azokhoz a szemorvos k�l�n v�lem�nyt csatolhat � a k�l�nb�ző szintű alkalmass�gi k�vetelm�nyeknek megfelelően.

�Szemorvosokkal is besz�ltem, akik elmondt�k, hogy b�r a sz�nt�veszt�s vizsg�latakor nem, de az �lesl�t�s ellenőrz�sekor k�nnyebben becsaphat�k, �gy val�ban hasznos lehet, hogy ha rendelkez�sre �ll egy olyan eszk�z, ami pontos �s megb�zhat� adatokat ad" � magyar�zta a Mediz�n�nak a szem�veges feltal�l�, aki maga is j� n�h�nyszor megtapasztalta a t�bl�s l�t�svizsg�lat neh�zs�geit. Az �j eszk�z szintesz�z sz�zal�kos biztons�ggal mutatja meg a p�ciens l�t�si, �szlel�si zavarait. Nagy előnye az eddig haszn�latos elj�r�ssal szemben, hogy nem lehet becsapni �s a digit�lis adatt�rol� funkci�ja seg�ts�g�vel �vekre visszamenőleg elemezni tudja a p�ciens eredm�nyeit, aj�nl�st adva arra, hogy az illetőnek sz�ks�ge van-e tov�bbi vizsg�latokra. Ezek ut�n a szem�sz d�nti el, mi a k�vetkező l�p�s.

�A l�t�svizsg�l� k�sz�l�k a k�sőbbiekben �j funkci�kkal fejleszthető �s �gy az eg�szs�gi �llapot komplex felm�r�s�re �s dokument�l�s�ra is alkalmas lehet. Seg�ts�g�vel ak�r �llami szinten is gyors�that�k lenn�nek az �sszetett eg�szs�g�gyi vizsg�latok, de j� szolg�latot tehet a h�ziorvosi rendelőkben, sőt a k�z�piskol�kban is, ahol �vente m�rni lehetne a tanul�k l�t�s�t� � teszi m�g hozz� a kutat�.

A tal�lm�ny szabadalmaztat�s�t k�r�lbel�l egy �vvel ezelőtt jelentett�k be, �m mivel meglehetősen lass� a folyamat, n�gy-�t �v is eltelhet, mire val�ban megkezdődhet az eszk�z gy�rt�sa.

Kontrolling Igazgat�s�g �gyf�lfogad�si rendje

Megh�v� a Semmelweis Egyetem kar�csonyi �nneps�g�re

M E G H � V �

Tisztelettel megh�vom �nt, munkat�rsait �s csal�dj�t
egyetem�nk kar�csonyi �nneps�g�re

Időpont:
2009. december 15. (kedd) 16 �ra

Helysz�n:
Elm�leti Orvostudom�nyi K�zpont
(1094 Budapest, Tűzolt� u. 37-47., bej�rat a Thaly K�lm�n u. felől)

�nnepi műsor:
Rektori besz�d
Szent-Gy�rgyi Albert-dombormű avat�sa
A Medikus Zenekar koncertje

A koncerten k�zreműk�dik a Semmelweis Egyetem Medikus Zenekara, vez�nyel Dub�czky Gergely karnagy.

A kar�csonyfa alatt mindenkit szeretettel v�runk egy forr� te�ra, s�tem�nyre.

Dr. Tulassay Tivadar
rektor

A megh�v� let�lt�se

T�j�koztat� a t�r�t�smentes vend�gsz�ll�s megszűn�s�ről

T�j�koztat�

Bacilusokon edzett gyerekből eg�szs�ges felnőtt lesz

"A kutat�sunkb�l kider�l, hogy az eg�szen fiatal korban ultra-tiszta, ultra-higi�nikus k�rnyezetben nevelt gyerekek k�sőbb felnőttk�nt sokkal hajlamosabbak a gyullad�sokra, ami egy eg�sz sor betegs�g kialakul�s�nak kock�zat�t hordja mag�ban, k�zt�k a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek�t" - mutatott r� Thomas McDade, a tanulm�ny szerzője.

Az amerikai kutat�k egy F�l�p-szigeteken k�sz�lt tanulm�ny adatait haszn�lt�k, amely sz�let�s�ktől 22 esztendős korukig k�vette a vizsg�latban r�sztvevők eg�szs�g�gyi �llapot�t. A gyerekek az 1980-as �vekben j�ttek vil�gra 3327 filipp�n� �desany�t�l. Az első k�t �vben k�thavonta vizsg�lt�k a gyerekeket, majd h�szas �veikig n�gy-�t �ves idők�z�nk�nt.

A kutat�k k�l�n figyeltek a higi�ni�s viszonyokra, amelyek a gyerekeket k�r�lvett�k: p�ld�ul, hogy a h�ztart�sban szabadon szaladg�ltak-e a diszn�k �s a kuty�k. A felnőtt korukban elv�gzett v�rvizsg�lat meg�llap�totta, hogy b�r a filipp�n� gyerekek sokkal t�bb fertőz�sen estek �t, mint az amerikaiak, a v�r�kben a gyullad�sra utal� C-reakt�v protein(CRP)-szint 80 sz�zal�kkal alacsonyabb volt, mint az amerikaiak�.

McDade �s csoportja arra a k�vetkeztet�sre jutott: az alacsony CPR-szint annak k�sz�nhető, hogy a filipp�n�k sokkal t�bb fertőz�ses betegs�gnek vannak kit�ve. A Proceedings of the Royal Society honlapj�n is megjelent tanulm�ny egyik meg�llap�t�sa szerint a magas CRP-szinttel rendelkező felnőtteknek gyermekkorukban nem volt otthon h�zi�llatuk.

Mint McDade megjegyezte, ez nem azt jelenti, hogy minden sz�lő rohanjon malacot venni - tekintettel az amerikaiak higi�nia-m�ni�j�ra -, de arra az�rt �gyelni kell, hogy el�g k�z�ns�ges mikrob�val �s bacilussal tal�lkozzon a kisgyerek, �s megerős�dj�k az immunrendszere. A kutat� kijelentette, k�t �s f�l�ves fia eset�ben a maga r�sz�ről nem habozik, ha az �tel leesik a padl�ra, k�zli a gyerekkel, hogy nyugodtan egye meg.

Forr�s: hvg.hu

�rdemes-e probiotikumot szedni?

A probiotikum t�bb, k�l�nb�ző bakt�rium t�rzset takar, nem k�rokoz�kr�l, hanem j�t�kony bakt�riumokr�l van sz�. "Egy�tt �l�nk vel�k, a b�lrendszerben a meg nem em�sztett cukorra utaznak, �m cser�be olyan vegy�leteket kapunk től�k, amire nek�nk van nagy sz�ks�g�nk: p�ld�ul K vitamint, amely a norm�lis v�ralvad�shoz sz�ks�ges, de serkentik az immunrendszert is" - magyar�zza Hidv�gi Edit gasztroenterol�gus, a Budai Allergiak�zpont orvosa.

A probiotikumok szinte sz�let�s�nktől fogva b�lfl�r�nk term�szetes r�szei, amelyet szoptat�ssal, vagy azt tartalmaz� t�pszerrel tarthatunk egyens�lyban. Ez az egyens�lyi �llapot azonban k�l�nb�ző okokb�l b�rmely �letkorban felborulhat. Az antibiotikumok szed�se sor�n p�ld�ul nem csak a k�rokoz�k, de a j�t�kony bakt�riumok is elpusztulnak. Az eg�szs�ges b�lfl�ra felborul�s�t eredm�nyezheti m�g a fokozott stressz, helytelen t�pl�lkoz�s, hasmen�ssel j�r� betegs�g, vagy gyullad�sos b�lbetegs�g. Ezek k�vetkezt�ben jelentkezhetnek a fők�nt haspuffad�ssal, hasmen�ssel j�r� kellemetlen t�netek; ilyenkor probiotikumok szed�s�vel helyre�ll�that� a "belső rend". Az eg�szs�ges b�lfl�ra fenntart�s�t t�pl�lkoz�sunkkal is seg�thetj�k: probiotikumban gazdag forr�sok a savany�tott tejterm�kek, a joghurt �s a kef�r.

Fertőz�ses megbeteged�sek eset�n a beszedett probiotikum kiszor�tja a b�lben levő bakt�riumokat, gomb�kat, g�tolja a v�rusok k�ros hat�s�t. Hasmen�ses betegs�gek alatt vagy ut�n adva seg�t a norm�l b�lfl�ra helyre�ll�t�s�ban. Tudom�nyos vizsg�latok igazolj�k a j�t�kony bakt�riumok szerep�t az allergia megelőz�s�ben is, igaz, csak korai �letkorban; csecsemőkn�l p�ld�ul cs�kkentik az ekc�ma �s a tej�rz�kenys�g kialakul�s�nak kock�zat�t. A gasztroenterol�gus szerint antibiotikus kezel�s sor�n �ltal�ban elegendő csak �tmenetileg haszn�lni; a gy�gyszer szed�se alatt �s ut�n egy h�tig. "Most, az influenzaszezonban �rdemes azt is megeml�teni, hogy kimutatt�k a probiotikumoknak a l�g�ti fertőz�sek sz�m�nak cs�kkent�s�ben j�tszott j�t�kony szerep�t is" - mondta Hidv�gi, hozz�t�ve: mivel erős�ti az immunrendszert, �gy k�pes mindennemű fertőz�s megelőz�s�re, �s gyakorlatilag nincs mell�khat�suk.

Forr�s: hvg.hu

A hossz� �let titka nem a koplal�s, hanem a feh�rj�k �sszet�tele

E hat�sok egyike a hosszabb �let, �s ezt a legk�l�nf�l�bb �llatfajokban igazolt�k, a gy�m�lcsl�gytől a rhesus majmokig.

A koplal�snak azonban van egy negat�v mell�khat�sa is, nevezetesen cs�kkenti a term�kenys�get. A gy�m�lcslegyek p�ld�ul ritk�bban szaporodnak, �s egyszerre kevesebb ut�dot hoznak l�tre cs�kkent kal�riabevitel eset�n; ez�rt, b�r reprodukci�s �letszakaszuk hosszabb, az ut�dok teljes sz�ma kisebb lesz. Ennek plauzibilis evol�ci�s magyar�zata az lehet, hogy akkor, amikor a t�pl�l�k kisebb mennyis�gben �ll rendelkez�sre, az energia nagyobb r�sz�t ford�tja az �llat a t�l�l�sre, �s kisebbet a reprodukci�ra.

A University College London kutat�i azt vizsg�lt�k, hogy az eg�szs�gre gyakorolt j� hat�s a cs�kkent kal�riabevitel k�vetkezm�nye-e vagy pedig a t�pl�l�k valamilyen specifikus alkot�r�sz�nek kisebb m�rt�kű bevitele a felelős �rte. Eredm�nyeiket a Nature legut�bbi sz�m�ban k�z�lt�k, �s az EurekAlert port�l ismerteti őket.

A vizsg�latot gy�m�lcslegyeken v�gezt�k, amelyeket cukorral, v�zzel �s �lesztővel t�pl�lt�k, de az egyes csoportok m�s-m�s mennyis�get kaptak a kulcsfontoss�g� t�panyagokb�l: az aminosavakb�l, a zs�rokb�l �s a vitaminokb�l. Kider�lt, hogy az aminosavak mennyis�g�nek v�ltoztat�sa befoly�solja az �lettartamot �s a term�kenys�get, m�g a t�bbi anyagnak ezekre nincs hat�sa.

Tov�bb vizsg�lva a jelens�get, kimutatt�k, hogy egy bizonyos aminosav, a metionin d�ntő fontoss�g� az �lettartam meghat�roz�s�ban: mennyis�g�nek cs�kkent�se meghosszabb�tja az �letet, n�vel�se pedig fokozza a term�kenys�get, an�lk�l azonban, hogy az �lettartamot befoly�soln�. A metioninnak az �let hossz�ra gyakorolt hat�s�t m�s kutat�k kor�bban m�r r�gcs�l�kban is kimutatt�k.

�Az aminosavak ar�ny�nak megfelelő megv�laszt�s�val maximaliz�lni lehetett mind az �lettartamot, mind a term�kenys�get. Ez azt jelenti, hogy az �let meghosszabb�that� koplal�s n�lk�l is, �s an�lk�l, hogy cs�kkenne a term�kenys�g. Kor�bban azt hitt�k, hogy a feh�rj�k mennyis�ge az, ami sz�m�t, de most m�r �gy tűnik, sokkal fontosabb a feh�rj�k �sszet�tele� � mondta dr. Matthew Piper, a tanulm�ny egyik szerzője.

Mivel a koplal�s minden vizsg�lt �llatfajban n�veli az �lettartamot, a kutat�k azt felt�telezik, hogy a hat�s mechanizmusa is ugyanaz mindegyik�kn�l. Ha �gy van, akkor az eredm�nyek az emberre is vonatkoztathat�k, �s gy�m�lcsl�gy lehet az egyik, j�l haszn�lhat� �llati modell. Igaz ugyan, hogy a gy�m�lcsl�gy genomja csak negyedannyi g�nt tartalmaz, mint az ember�, azonban a megfelelő g�nek nagyon hasonl�ak.

Forr�s: Medical Tribune Online

Az emberis�g 94 sz�zal�ka nem v�dett a doh�nyz�st�l

z emberis�g t�bb mint 94 sz�zal�k�t pedig m�g mindig nem v�dik t�rv�nyek az �rtalmas szok�st�l � mutatott r� jelent�s�ben az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO).

A szervezet szerint a passz�v doh�nyz�s �vente 600 ezer ember hal�l��rt felelős. �Gyorsan kell cselekedni, hogy elej�t lehessen venni a doh�nyz�s �ltal okozott hal�loz�soknak �s megbeteged�seknek� � �ll a doh�nyz�si epid�mi�r�l k�sz�tett �ves WHO-jelent�s�ben, amelyet szerd�n Isztambulban ismertettek.

A doh�nyz�s vezető helyen �ll a hal�lt okoz� elker�lhető t�nyezők k�z�tt, megfelelő int�zked�sek n�lk�l pedig 2030-ra nyolcmilli�ra emelkedhet a doh�nyz�s halottjainak sz�ma. Előrejelz�sek szerint a legt�bb �ldozatot a fejlődő vil�gban k�vetelheti. 2008-ban 17-re emelkedett a doh�nyz�si tilalmat �letbe l�ptető orsz�gok sz�ma, most m�r a kor�bban igen erős doh�nyosnak sz�m�t� T�r�korsz�gban is bizonyos fok� tilalom van �rv�nyben.

A doh�nyz�s visszaszor�t�s�ra tett WHO-javaslatok k�z�tt a fogyaszt�s figyelemmel k�s�r�se, a seg�ts�gny�jt�s a leszok�sra, megelőző programok, rekl�mtilalom, valamint a doh�nyterm�kekre kiszabott ad�k emel�se is szerepel. A szervezet strat�gi�j�nak hat�konys�g�t azonban t�bb oldalr�l is b�r�latok �rt�k. �Ez a vak vezet vil�gtalant tipikus esete� � mondta Patrick Basham, a washingtoni �s londoni sz�khellyel műk�dő Democracy Institute nevű agytr�szt igazgat�ja. A szakember szerint a WHO politik�j�t ink�bb rem�nyekre, semmint adatokra alapozt�k.

Basham kiemelte: az ad�emel�s vagy a hirdet�si tilalom nem fedi fel a doh�nyz�s val�di gy�kereit. A doh�nyz�si r�ta mag�t�l cs�kkent � p�ld�ul a nyugati orsz�gokban �, ahogy a lakoss�g tehetősebb �s k�pzettebb lett � mutatott r� az igazgat�. Szerinte �ppen ez�rt a hat�s�goknak a szeg�nys�g elleni int�zked�sekre kellene hangs�lyt fektetni�k, ez viszont m�r meghaladja a WHO k�ldet�s�t.

Forr�s: Medical Tribune Online

A sz�vf�jdalom nem csak metaf�ra

Egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent k�zlem�nyben a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) kutat�i agyi k�palkot� elj�r�ssal azt vizsg�lt�k, hogy mik�nt reag�lnak az emberek a szoci�lis elutas�t�sra. Az elutas�t�s abb�l �llt, hogy a szem�lyek egy vide�j�t�kban vettek r�szt, �s virtu�lis j�t�kost�rsaik nem engedt�k, hogy ők is labd�t dobjanak.

A Medical News Today �ltal ismertetett eredm�ny az volt, hogy azok a szem�lyek, akiknek opioid receptorai genetikai polimorfizmus miatt kiss� m�sf�l�k voltak, mint a norm�lis receptorok, erősebben reag�ltak a szoci�lis elutas�t�sra, mint a t�bbi szem�ly. A szoci�lis elutas�t�s kapcs�n ugyanazok az agyter�letek aktiv�l�dtak a r�sztvevőkben, mint amelyek fizikai f�jdalom eset�n. Ez arra utal, hogy az �rzelmek kapcs�n val�ban �f�jdalmat� �rezhetnek az emberek.

Forr�s: Medical Tribune Online

Rejtett �rzőrendszer a bőrben

A Pain c�mű foly�iratban hamarosan megjelenő tanulm�nyban az Albany Medical College, a Liverpooli �s a Cambridge-i Egyetem kutat�i egy eddig ismeretlen, a bőr verejt�kmirigyeiben �s kisereiben tal�lhat� �rzőrendszerről sz�molnak be k�t beteg vizsg�lata alapj�n.

Mindk�t beteg, egym�st�l f�ggetlen�l, erős verejt�kez�se miatt ment orvoshoz: verejt�kez�s�k m�rt�ke h�romszorosa-nyolcszorosa volt a norm�lisnak. Intellektu�lisan mindk�t beteg �p volt, �s b�r volt n�h�ny baleset�k �let�k folyam�n, �letvezet�s�k norm�lis, szokv�nyos volt. �K�l�n�s m�don, szok�sos kivizsg�l�suk alapj�n der�lt csak ki, hogy �rz�kel�s�k s�lyosan k�rosodott volt: nemcsak a f�jdalmat, de a mechanikus ingereket �s a hőingereket is alig �rezt�k. Ennek ellen�re, a mindennapi �letben j�l elboldogultak: �rezt�k a hideget �s a meleget, meg tudt�k mondani, mivel �rintett�k meg őket, �s meg tudt�k k�l�nb�ztetni a sima �s a durva felsz�neket� � mondta dr.David Browsher, a k�s�rlet vezetője az EurekAlert port�lnak..

Velesz�letett �rz�kel�si zavarukat a bőr biopszi�s vizsg�lata is igazolta: gyakorlatilag nem voltak tal�lhat�k a bőr�kben C, Aδ �s Aβ idegv�gződ�sek. Az egyetlen lehets�ges magyar�zat arra, hogy m�gis hogyan �szlelhett�k tudatosan e szem�lyek a k�l�nb�ző bőringereket, az volt, hogy kisereik �s verejt�kmirigyeik beidegz�se r�v�n, amelyek teh�t egy alternat�v �rzőrendszert alkottak. Ennek a � genetikailag f�ggetlen�l szab�lyozott � �rzőrendszernek az inger�letei is hozz�j�rulhatnak a tudatos �rz�kel�shez, �s szerep�k a lehet az olyan, mindm�ig ismeretlen eredetű f�jdalmakban, mint a migr�n vagy a fibromialgia.

Forr�s: Medical Tribune Online

Agyunk reakci�ja a vesz�lyre

A vizsg�latban, amelyet az �szak-Amerikai Radiol�giai T�rsas�g �ves tal�lkoz�j�n ismertettek, �s amelyről a WebMD adott h�rt, 21 f�rfi �s 19 nő vett r�szt, akiknek �rzelmeket kiv�lt� k�peket mutattak, mik�zben m�gneses rezonancia k�palkot�ssal vizsg�lt�k egyes agyter�leteik aktivit�s�t. A negat�v �rzelmeket kiv�lt� k�pek hat�s�ra a f�rfiakban főleg azoknak az agyi ter�leteknak a műk�d�se fokoz�dott, amelyek a vegetat�v, nem tudatos reakci�kat � p�ld�ul a verejt�kez�st, a sz�vműk�d�st, az em�sztő műk�d�seket � vez�rlik.

Azaz, a f�rfiakban az �gynevezett �harcolj vagy menek�lj� v�laszra jellemző v�ltoz�sok t�rt�ntek � mondta Andrzej Urbanik, a vizsg�lat vezetője, aki a Krakk�i Egyetemen a radiol�giai oszt�ly főorvosa. A nőkben megfigyelhető v�ltoz�sok erősen elt�rőek voltak: benn�k a talamusz bal oldal�nak aktivit�sa domin�lt, amelyről ismert, hogy az agy f�jdalommal �s kellemess�g-�rz�ssel kapcsolatos ter�leteit szab�lyozza.

Vagyis a f�rfiak reakci�ja ink�bb fizikai, a nők� �rzelmi jellegű.

Forr�s: Medical Tribune Online

2010. janu�r havi alkalmazotti �tlap

�tlap

K�lf�ldi utaz�si k�lts�gek elsz�mol�sa

SAP (SEP) rendszer nem lesz el�rhető 2009.12.11-�n, 16.00 �s 19.00 �ra k�z�tt

Tisztelt SAP felhaszn�l�k !

�rtes�tj�k �n�ket, hogy technikai okok miatt, 2009.12.11-�n p�nteken, 16.00-19.00 �r�ig a SAP �les rendszer nem lesz el�rhető (a HR igen!) .

Meg�rt�s�ket k�sz�nj�k.

SAP Adminisztr�ci�