Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) története azonos az Orvoskar történetével.
Jelenleg a Semmelweis Egyetem legnagyobb kara. A karon általános orvosok graduális képzése folyik, szinte egyedülálló módon, három (magyar, angol és német) nyelven. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése általános orvos (doctor medicinae universae, ennek rövidítése dr. med. univ.).

Az Általános Orvostudományi Kar szervezete a kar elméleti intézeteiből és klinikáiból áll, oktatási tevékenységében azonban részt vesznek a „központi” szervezeti egységek is. Az Általános Orvostudományi Kar tanszékei jelentős szerepet vállalnak a Fogorvostudományi, illetve Gyógyszerésztudományi Kar hallgatóinak oktatásában is. A Kar jelentős feladatot lát el a posztgraduális szak- és továbbképzésben, az alap- és ráépített szakvizsgára való felkészítésben, valamint a Doktori Iskola PhD-képzésében. Célunk a kor követelményeinek, a harmadik évezred kihívásainak eleget tevő, a WHO és az Európai Közösség elvárásainak is megfelelő, nemzetközi szinten ekvivalens diplomát adó színvonalas képzés, mely ugyanakkor megfelel a hazai követelményrendszernek, és tükrözi a nemzetközi szinten megalapozott több évszázados elismertségünket. Az orvosnak képesnek kell lennie megfelelni az élethosszan tartó tanulás követelményeinek, törvény szabályozta kötelessége az alapképzésen túlmenően a posztgraduális képzés során megszerezni azt a szakképesítést, mely alkalmassá teszi önálló orvosi tevékenység végzésére.

Az elméleti és gyakorlati ismeretanyag, valamint bizonyos készségek megszerzése mellett az orvosnak képesnek kell lennie jó interperszonális kapcsolatteremtésre, kollegáival való kooperatív együttmûködésre úgy, hogy messzemenően vegye figyelembe a betegek emberi méltóságát, jogait, egyéniségét és tartsa tiszteletben a személyiségi jogokat. Az egyetemi „curriculum” szélesebb értelemben véve életvezetési filozófia is, mely egész életre meghatározó erkölcsi tartást kell, hogy kölcsönözzön a végzett orvosoknak.

A Karon végzett orvosoknak képesnek kell lenniük a korszerû természettudományos ismeretek alkotó jellegű továbbfejlesztésére, önálló kutatására, az itt szerzett ismeretek szakszerű átadására, valamint önálló tudományos tevékenységre. El kell sajátítaniuk mindazon kommunikációs technikákat, kellő mélységű nyelvtudást, ki kell fejleszteniük empátiás készségüket, hogy egyenrangú partnerként szerepelhessenek mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai közéletben.

A képzés három szakaszra tagolódik: elméletre, preklinikumra és klinikumra. Az elméleti, alapozó tárgyak az első két évben kapnak helyet, ezek a következők: orvosi kémia, orvosi biológia, biofizika, anatómia, szövet- és fejlődéstan, biokémia, élettan. A klasszikus elméleti tárgyak mellett az első két évben megjelentek az ember szociális lény voltával foglalkozó tárgyak is, mint az orvosi szociológia, orvosi antropológia.

A preklinikum évének a III. évet tekintjük, mikor is hallgató az ún. átvezető, még javarészben elmélet, de már sok klinikai vonatkozást is tartalmazó tárgyakat, a kórélettant, a mikrobiológiát, a patológiát és a belgyógyászati propedeutikát tanulja. A preklinikai (és részben) elméletinek is mondható tárgyak közül csak egy van a IV. évben: a gyógyszertan, mely a farmakológia és farmakoterápia alapjait oktatja.

A IV. és V. évben klinikai tárgyak szerepelnek a képzésben. A klinikai képzés során a belgyógyászat, a sebészet, az ortopédia, a traumatológia, a szülészet és nőgyógyászat, a kardiológia, az oxiológia, a gyermekgyógyászat, a szemészet, a fül-orr-gégészet, a bőrgyógyászat, a neurológia, a pszichiátria, a fogászat, az igazságügyi orvostan és a közegészségtani ismeretek címû tárgyakat tanulják hallgatóink.

Új vonása az 1990-es évek curriculumának, hogy bevezettük a klinikai fakultáció lehetőségét, amely a Kar által elfogadott kurzusokból áll. Ezek folyamatosan kerülnek meghirdetésre, az órarendben számukra külön sáv áll rendelkezésre. Szélesebb kínálatukból a hallgató számára a IV. és V. évben szemeszterként egy tárgy választása kötelező.

A Kredit Bizottság kidolgozta a kreditrendszerû képzés alapelveit, irányadónak tekintve az Európai Közösség által elfogadott és használt ECTS (European Credit Transfer) rendszert. Az évközi munka eredményességének fokozása, a teljesítmény folyamatos ellenőrzésének és a hallgató számára történő visszajelzésének módja a gyakorlatokon szervezett számonkérés, a demonstráció. Ennek végrehajtását az adott tanszék írja elő.

A képzési célhoz igazodó, egymásra épített vizsgaformákat a tanterv, a tartalmi követelményeket a tantárgyi program határozza meg. A tananyag ismeretének értékelése részben öt fokozatú (1–5), részben három fokozatú (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) minősítés lehet.

A tantárgyak főbb számonkérési formái a gyakorlati jegy (a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség ellenőrzése céljából – a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell a követelményt teljesítenie); a kollokvium (a tantárgy egy oktatási időszakot átfogó anyagának elsajátítását ellenőrzi – az értékelés öt fokozatú, buktató hatályú), a szigorlat (a tantárgy egész anyagának elsajátítását ellenőrzi – az értékelés öt fokozatú, buktató hatályú) és a záróvizsga (lásd külön).

Az egyetemi tanulmányokat hallgatóink szakdolgozattal és záróvizsgával fejezik be. A záróvizsgákon a hallgatók a gyakorlati szakmai vizsga (betegvizsgálat) mellett egy írásbeli teszt és egy szóbeli záró államvizsgán is bizonyítják felkészültségüket.

Az Általános Orvostudományi Karon végigvonul az a hármasság, ami az oktatás, a gyógyítás és a kutatás egységével jellemezhető. Mértékadó becslések szerint az oktató munkát végzők kutatásra fordított munkaidőhányada elméleti intézetek esetében 50%-ra tehető, a klinikák esetében 30% körüli. Természetesen szoros összefüggés van a kutatott és az oktatott témák között, mert kutatómunka nélkül korszerû tudásanyagot oktatni orvosi karon lehetetlen.

A Kar kutatási programjai jól és közvetlenül képesek szolgálni az oktatást, mivel túlnyomórészt társadalmi méretű orvostudományi problémák megoldására irányulnak. Ehhez a finanszírozás hazai és külföldi, elsősorban pályázati úton elnyert, külső alapokból biztosított (OTKA, ETT, FKP, MTA, OMFB, TEMPUS, Európai Unió, PHARE stb.). Jelenleg mintegy 200 kutatási program van folyamatban, jelentős részük nemzetközi kooperációban zajlik.

Az Általános Orvostudományi Kar vezető tisztségviselői

Dékán:
Dr. Karádi István egyetemi tanár
1085 Budapest, VIII. Üllői út 26. II. emelet 31. szoba
317-9057, 459-1500/5238 mellék, x 266-0441

Dékánhelyettesek
általános:
Dr. Hunyadi László egyetemi tanár
1085 Budapest, VIII. Üllői út 26. II. emelet 33. szoba
317-9057, 459-1500/5238 mellék, x 266-0441

gazdasági:
Dr. Koller Ákos egyetemi tanár
1085 Budapest, VIII. Üllői út 26. II. emelet 33. szoba
317-9057, 459-1500/5238 mellék, x 266-0441